A templomot a XI. sz.-ban I. István király (1000-1038) idejében építették. Alapfalai alatt egy a VIII-IX. sz. fordulója táján leégett szláv telep maradványai húzódnak, és még két fakonstrukciós templom is megelőzte építést. A XIII. sz.-ban a templom homlokzatát két toronnyal bővítették, 1420 körül védelmi célokra alakították át. Szakrális szerepét a XVI. sz.-ban vesztette el, amikor romjai fölé őrtorony épült. Az 1946/47-ben feltárt Récéskúti bazilika a Balaton vidék műemlékei között is kimagasló jelentőségű. A maga korában jelentős méretű, 12 x 20 m nagyságú bazilika alaprajza ma is sejteti az épület harmonikus szépségét. A templom szentélye kívül egyenes, belül három félköríves fülkével zárul. Felismerhetjük a nyitott előcsarnok és a keresztelőkápolna alapfalait is; utóbbi egy részén még a padlózat is megmaradt. Alatta két korábbi, fából épült templom nyomait is megtalálták. A bazilika az észak-afrikai és az Adria-tenger partvidékén épült templomokkal rokon. A keleti hatást mutató récéskúti bazilika alapfalai szépen restaurálva fogadják ma a látogatókat.