Leírás

A Zalaszántón 1992-ben megépült buddhista békeszentély egyedülálló építmény Magyarországon. 1991-ben a dél-koreai, tibeti, svájci és osztrák buddhista egyházak és híveik alapítványt hoztak létre vallásuk szentélyének magyarországi létesítésére. A szentély helyéül az alapítvány a zalaszántói Világosvár-hegyet találta alkalmasnak. Az itt felépített sztupa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. A vallás szabályai szerint készült 30 m magas, 25 m széles sztupa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztupa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját: díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A csontokat Tibet kínai megszállása idején a dalai láma tanítómestere menekítette Indiába. Az ereklye elhelyezésével vált a szántói sztupa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha-ereklyét. (Európa több sztupájában Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik ereklyeként).

A sztupa buddhista kultuszépítmény. Buddha tanainak jelképe és egyben a világegyetem szimbóluma. A Krisztus előtti VI. sz.-ban élt Buddha (560-480) idejében a sztupa nagy uralkodóknak és bölcseknek kijáró halomsír volt. Buddha halálakor a hagyomány szerint nyolc fejedelem vetélkedett a megtiszteltetésért, hogy a mestert eltemethesse. Ennek eredménye az lett, hogy megosztoztak Buddha hamvain, és így nyolc különsztupa épült a tiszteletére. A Buddha halála után 200 évvel élt Ashoka császár (Kr. e. 272-232) a buddhizmust államvallássá tette Indiában, felbontatta a nyolc sztupát, és Buddha hamvait szétosztva több tízezer sztupát építtetett. Ettől kezdve kultuszépítmény a sztupa és fokozatosan megtelt többrétű szimbolikus jelentéssel. Formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztupa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat (itt vannak Buddha ereklyéi), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra (korong) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli. Együttesen világfa-, életfa-motívumként is értelmezhető. A medhi három síkján levő, mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők a tiszteletadás kifejezéseként úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás tárgya tőlük mindig jobb felé legyen.

A sztupa betonból és kőből épült. A buddhisták számára a más vallásúakat megtéríteni szándékozó misszió fogalma ismeretlen. A sztupát békeszimbólumnak és a Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életművével kezdődött szellemi-kulturális kapcsolat folytatásának tekintik.