Leírás

A Szent Mária Magdolna-plébániatemplomot Padányi Bíró Márton veszprémi püspök kezdeményezésére Tiethrath József tervei alapján 1750-ben kezdték építeni. A püspök halála után az építkezést utódja, Koller Ignác folytatta, de az 1768-ra elkészült templom felszentelésére csak 1778-ban került sor Az 1826. évi tűzvészben a tetőszerkezet és a toronysisak is leégett, 34 mázsás harangjai megolvadtak. A következő évben a szombathelyi püspök és a város polgárainak adakozása tette lehetővé - a tornyok kivételével - az eredeti tervek szerint az újjáépítést. A templom XV sz.-i elődjét az 1778. évi felszentelés után bontották le, amelynek alapfalait az épület D-i oldalán 1976-ban tárták fel, és téglasorral jelölték meg. A homlokzaton a két építtető: Bíró Márton és Koller Ignác címere, valamint Szent László király és Árpádházi Szent Erzsébet szobra látható.

A templombelső valamennyi falfelületét - az 1826-os tűzvész miatt - erősen restaurált falképek díszítik. A freskók Johann Ignaz Cymbal bécsi akadémiai tanár alkotása. Batoni Pompeo (1.708-1787) olasz festőnek a drezdai képtár tulajdonában lévő Bűnbánó Magdolna c. képére emlékeztető főoltárkép, a templom védőszentjét Mária Magdolnát ábrázolja. A szentély baloldali falán Mária Magdolna mossa Jézus lábát, a jobb oldalon, Találkozik a feltámadt Jézussal c. képek a bibliából vett történetet jelenítik meg.

A szentély mennyezetén a megdicsőülést, az oldalfalakon balról Szent Lászlót, jobbról az életét remeteként befejező Salamon királyt, a következő mennyezeti freskó a Szentháromságot ábrázolja. A hajó mennyezeti képén Mária mennybemenetelét, a másodikon Szent Ilonát,a kórus felett az örömhírt zengedezô angyalokat, a kórus alatt az imádság jelképét festette meg Cymbal. Az első mellékoltár jobbról a Szeplőtelen fogantatás oltára. A barokk keretben Szent Goretti Mária képe. A következő a Nepomuki Szent János oltár. A keretben Szent X. Pius pápát ábrázoló festmény. A harmadik oltárképen az alamizsnát osztó Szent Erzsébet és a keretben Árpádházi Szent Margit alakja látható. Balra az első mellékoltáron a jezsuita rend alapítója Szent Ignác, a keretben Szent Rita képe. A középső oltáron Szent István korona felajánlása c. festmény. Az oltáron álló Piéta a város legrégibb szobra. A XVII. sz. végén a vásártéren állt, majd a templom mellett helyezték el, s végül behozták az oltárra. Eredetileg fehér színű volt; róla nevezték el a jelenlegi Kossuth utcát Fehérkép utcának. Később színesre festették, s jelenleg is így látható. A hatodik oltárt a Szent Kereszt tiszteletére szentelték. A mellékoltárok falain a 12 apostol ábrázolása. A templom első orgonáját 1865-ben közadakozásból vásárolták. A jelenlegit a zsinagógából telepítették át 1959-ben. A kripta a főoltártól a szószékig húzódik, 1778-ig egyházi és világi nagyságok temetkezőhelye volt.

A Szent Flórián-szobor a templom É-i oldalán áll, a XVIII. sz. második felében készült.

A Szentháromság-szobor - a D-i oldalon - copf stílusú.