1809-ben épült a téli lovarda. A lovasok téli gyakorlását szolgálja. A lovarda mérete 60X20 m. Egyszerre akár 20 lovas is tud lovagolni bent a lovardában a szabályok betartása szerint. A lovarda nyugati részében üvegezett nézőtér látható, az emeleten foglalt helyett a zenekar.
Kovácsoltvas csillárok: Gergelyné Pötyi néni tervezte – mezőhegyesi kézművesek készítették, az égők felfelé vannak, így nem vet árnyékot a lovardára és nem ijednek meg a lovak, hiszen a saját árnyékuktól is képesek.
a falakon a tükrök: a kezdő lovasok itt tudják ellenőrizni, hogy helyes-e a testtartásuk.
Betűjelzések: különféle feladatokat lehet elvégezni a betűjelzések alapján. A kezdő lovasok ha le szeretnék tenni a rajtengedély vizsgát, ami a díjugrató sportágba kerülés alapfeltétele a betűjelzések segítségével kell végrehajtani egy 3 perces előre betanult díjlovagló gyakorlatot.
20 fokos szögben megdöntött fal: minden lovardában elengedhetetlen, a ló sérülései elkerülése érdekében illetve a lovas térdét, lábát nem tudja odaszorítani a ló (ledörzsölni a lovasát magáról)
lovarda talaja: fél méter mély - homok, fűrészpor és kis arányú só keveréke. Ha fellocsolják, így tovább nedves a talaj, mert a só megköti a vizet. A tetőn szélkakas helyett szélló található, a neve Szellő. Az óra régen negyedóránként ütött, amíg működött.