A község középkori, Szent György titulusú kőtemploma 1669 előtt összeomlott. Ekkor a vár bejáratánál fatemplomot emeltek Szent Ferenc tiszteletére.
Ez már 1688-ban omlófélben volt, 1690-ben már misézni sem lehetett benne, 1691-ben alapozták az új templomot, 1698-ra elkészült. Szent Mihály tiszteletére emelték, boltozott szentélye, deszkamennyezete volt. 1747-ben bővítették, magasították, 1750-ben már az egész templom boltozott, falazott tornya is volt.
Egyhajós, egyenes záródású szentélyű, hajójának külső oldalán támpillérek. Homlokzat előtti tornya hegyes sisakos.
Szentélye és a három boltszakaszos freskókkal díszítve, ezek mestere ifj. Dorffmaister István, 1802-ben. Ugyancsak tőle származik a Szent Mihályt ábrázoló oltárkép is. Padjai rokokó stílusúak.