Egyik legkorábbi várunk, építésének pontos ideje valószínüleg a XII. század második felére tehető. A kommpolt nemzetségbeli Vak Andronicustól vásárolta meg II.Endre király.Késöbb V. István építette tovább. 1430- ban Zsigmond király Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Ök építették többszintessé és ellátták a kornak megfelelo védomuvekkel. Belső termeit, különösen a kápolnát - részben ma is látható - gótikus kofaragványokkal díszítették.
Szapolyai János megkoronázása után Perényi Péter koronaor ide rejtette a koronát 1526 - 1527 - ben. A szabadságharc bukása után Lipót császár kezére jutott, kinek csapataifelrobbantották. Ettöl kezdve elvesztette hadászati jelentőségét. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem álltal vezetett szabadságharc bukása után a császárhu Károlyiakhoz került, akik a füzérradványi uradalomhoz csatolták. A várhegy jelenleg természetvédelmi terület és nemcsak mint történelmi muemlék jelentos, hanem földrajzi szempontból is, mint a kárpáti domborzathoz, éghajlathoz és flórához tartozó területként is kiemelkedő jelentőségü.